Szakterületeim

Az épületszigetelés célja az épületben végzett tevékenység kedvező feltételeinek biztosítása a környezet hatásaival szemben. Melyek e tekintetben a környezet legfontosabb hatásai? A hőmérséklet, a zaj és a nedvesség. Ezeknek a környezeti hatásoknak a belső térben tapasztalható hatásait döntöen a térelhatároló szerkezetek kialakításával és szigetelésével lehet befolyásolni. Az említett fizikai hatásoknak megfelelően beszélhetünk hőszigetelésről, hangszigetelésről és vízszigetelésről. A szigetelés szükségességét az építés helyszíne és az épület funkciója, használata határozza meg. Ezért jöttek létre égtájanként más és más hagyományos építészeti megoldások. A csapadékban szegényes területeken a lapostetős, míg a csapadékban gazdagabb tájakon a magastetős épületek terjedtek el. Nyilvánvaló az is, hogy másként, más anyagokból kell megépíteni, szigetelni egy lakóépületet és másként egy raktárépületet. 

A szigetelés egyidős az építési tevékenységgel. Mégis miért van ma is oly sok probléma a szigeteléssel? Miért jelentkeznek oly gyakran szigetelési hibák az új épületeben is? Gyakran olyan mértéküek ezek a hibák, hogy az épület rendeltetésszerű használatát is lehetetlenné teszik. Mi lehet e szigetelési problémák oka? Furcsa módon alapvetően az, hogy az építőipar rohamos fejlődésével egyre több új anyag, szerkezet és technológia jelenik meg a piacon. A korszerű termékeket és megoldásokat bemutató ismertetők, katalógusok azonban csak e termékek, anyagok alkalmazási módját tartalmazzák, és ha a szigetelés végző kivitelező szakember nem rendelkezik e korszerű  termékek beépítéséhez, felhasználásához nélkülözhetetlen komplex szerkezeti gondolkodással, akkor kész a baj, szinte elkerülhetetlenek a szigetelési problémák. Hogy ez ne következzék be, ezért fordulnak sokan épületszigetelési szakmérnökhöz. 

(Felhasznált irodalom: Épületszigetelési kézikönyv - szerkesztette: Fülöp Zsuzsanna és dr. Osztroluczky Miklós)

Hangszigetelés

A zaj- és rezgés elleni védelem követelményeit kormányrendelet határozza meg. Eszerint az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetéből ható zaj- és rezgéshatásoknak (pl. szeizmikus és forgalmi rezgéshatásoknak) az előírt mértékben ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa. Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagokat, az épületszerkezeteket és a rögzített berendezési tárgyakat úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használatuk során keletkező zaj- és rezgéshatás az építmény helyiségeinek, tereinek és külső környezetének rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, az előírt mértéknél nagyobb zaj- és rezgéshatással ne terhelje, továbbá feleljen meg a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak.

Bővebben...

Hőszigetelés

Az építményt és annak részeit - kormányrendelelet szerint - úgy kell megtervezni és megvalósítani, ehhez az építési terméket megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges enegiafelhasználás a lehető legkisebb legyen. A megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásának lehetőségét minden esetben vizsgálni kell. Az építmény térelhatároló szerkezetei és épületgépészeti berendezései - az energetikai, a hőtechnikai és a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően - együttesen legyenek alkalmasak a helyiségek rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot biztosítására. Hazánkban a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak az épületek, azaz az épületek fűtési rendszere. Ezért minden tervező elsődleges feladata az épületek olyan kialakítása, hogy az  hőtechnikai és energetikai szempontből megfelelő legyen.

Bővebben

Vízszigetelés

Kormányrendelet rendelkezik arról, hogy az építményt és részeit védeni kell a víz, a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára stb.) káros hatásaival szemben.  A talaj irányából ható nedvességhatások elleni vízhatlan szigeteléssel kell megvédeni a húzamos tartózkodásra, az értékek tárolására szolgáló helyiségeket, továbbá minden olyan helyiséget, amelynek rendeltetése ezt szükségessé teszi, valamint minden olyan épületszerkezetet, amely nedvesség határsára jelentős szilárdságcsökkenést vagy egyéb károsodást szenvedhet. Az épületek nedvesség elleni szigetelésének használati követelményei egyrészt a belső terek szárazsági igényeinek kielégítése, másrészt az épületszekezetek megóvása a nedvesség okozta károktól. A belső terek szárazsági követelményét azok használata határozza meg. Két kategóriát különböztetünk meg: teljes szárazságot igénylő használatot, valamint a viszonylagos szárazságú térben végezhető tevékenységet.

Bővebben...